Sütiket használunk az oldalunk zavartalan működésének biztosításához és a látogatóink magasabb szintű kiszolgálásához. A kijelölt sütik elfogadásával (engedélyezésével) hozzájárul azok aktiválásához és a személyes adatai kezeléséhez, melyet bármikor módosíthat, törölhet: újra megnyithatja ezt az ablakot a honlap alján, a süti (cookie) beállításokra kattintva.
Menü
+36 1 322-32-53

AZ EGYHÁZ MOZAIKDARABKÁI

avagy térkép a felekezetek útvesztőjéhez

az egyházak mozaikdarabkái

William MacDonald szerint „Az egész világon csak két vallás van - üdvösség cselekedetek által és üdvösség kegyelemből, hit által. Egyedül az igaz keresztény hit tanítja az utóbbit…" Hitünk alapja Jézus megváltó munkája, a keresztény valláson belül mégis számos kisebb-nagyobb lélekszámú egyház, felekezet, gyülekezet különíthető el. Bár hitünk alapja közös, mégis könnyű eltévedni e sokféleség útvesztőjében. Az alábbiakban célunk a teljesség igénye nélkül egy vázlatos térképet rajzolni a felekezetek labirintusában való tájékozódáshoz.

RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ

A Római Katolikus Egyház az első századi római gyülekezetig vezeti vissza eredetét, a mindenkori pápát Krisztus földi képviselőjének, Szent Péter apostol utódjának tartják. Az elmúlt két évezredben a Biblia mellé nagymennyiségű hagyomány is összegyűlt, amelyet a a Szentíráséhoz hasonló vagy azonos mértékű tisztelet övez. Fontos szerepet tulajdonítanak Szűz Máriának – akit az üdvösség közvetítőjének tekintenek –, valamint a hívekért közbenjáró elhunyt szenteknek. Hét szentséget tartanak számon: keresztség, bérmálás, áldozás (vallják a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé való átlényegülését, a hívek egy szín alatt áldoznak, tehát csak ostyát vesznek), gyónás, betegek kenete, egyházi rend (a papok nőtlenséget vállalnak = cölibátus) és a házasság. Hisznek mennyben és pokolban, valamint a purgatóriumban, amely tanításuk szerint az egyes üdvözülendőknek hosszabb-rövidebb időre elrendelt tisztító tűz. A katolikus templomok gazdagon díszítettek, főként bibliai jeleneteket és szenteket ábrázoló festményekkel és szobrokkal. Katolikus köszöntés: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”, amire a válasz: „Mindörökké, ámen.”
Legnépszerűbb könyveink katolikus szerzőktől: Lackfi János: #jóéjtpuszi, #jóéjtpuszi 2, Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig, Ami igazán számít, A magánytól az összetartozásig

ORTODOX EGYHÁZAK

Ortodox egyházakról az 1054-es nagy egyházszakadás óda beszélhetünk, amióta a nyugattól elszakadt egyház nem fogadja el a pápa fennhatóságát. Hisznek a Szentháromságban, bár azt nem fogadják el, hogy a Szentlélek a Fiútól is származik. Megváltástanukban az istenképűséget hangsúlyozzák, az eredendő bűnt tagadják. Az egyén célja, hogy személyes döntése alapján saját bűneitől megszabadulva, Jézus megváltása révén újra Isten gyermekévé váljon, eljusson a vele való kapcsolatra és a bűntelen állapotra. Hét sákramentumot fogadnak el, megengedik házas férfiak pappá szentelését (felszentelést követően azonban már nem engedik a házasodást). Templomaik gazdagon díszítettek, csak az idősek és a betegek számára van néhány ülőalkalmatosság. Nagy tisztelet övezi köreikben az ikonokat, hitük szerint ezek a képek az Istennel való kapcsolódás szent eszközei.
Az egyházszakadást követően a keleti keresztények egy része továbbra is elismerte a pápa fennhatóságát, így alakult ki a Görögkatolikus Egyház, amely saját liturgiával rendelkezik és bizonyos mértékben független a Római Katolikus Egyháztól.
Legnépszerűbb könyveink görögkatolikus szerzőktől: Dr. Papp Miklós: A Papp válaszol, A Papp újra válaszol

EVANGÉLIKUS EGYHÁZ

Az Evangélikus Egyház a 16. századhoz és Luther Márton nevéhez vezethető vissza, aki a reformáció élharcosaként az egyház lelki megújulásáért küzdött. Az Evangélikus Egyház a hagyományokkal szemben a Szentírás tekintélyét hirdeti (protestáns Biblia 66 könyvből áll), hisz a Szentháromságban, az eredendő bűnben, és a kegyelemből, Krisztusba vetett hit által való üdvösségben. Két szentséget fogad el: a keresztséget (gyermek és felnőtt), valamint az úrvacsorát (két szín alatt). A hívek egymást így köszöntik: „Erős vár a mi Istenünk!”. Templomaik változó mértékben díszítettek, az evangélikus kereszt üres, amely a feltámadásra utal.
Legnépszerűbb könyveink evangélikus szerzőktől: Cs. Szabó Sándor: Luther I-II.

REFORMÁTUS EGYHÁZ

A Református Egyház szintén a 16. századi reformációhoz köthető, legismertebb alakja pedig a svájci teológus Kálvin János, aki Lutherhez hasonlóan a Szentírás elsőbbségét hirdette, és munkásságával kulcsszerepet töltött be korának lelki megújulásában, amely a Református Egyház születéséhez vezetett. Kálvin nevéhez gyakran az eleve elrendelés tanát kötjük, s a református teológiát átszövi Isten szuverenitásának és dicsőségének gondolata. A Református Egyház felnőtt- és gyermekkeresztséget egyaránt gyakorol, az úrvacsorát két szín alatt szolgáltatják. Hitük alapját az „5 sola” képezi: egyedül a Szentírás, egyedül hit által, egyedül kegyelemből, egyedül Krisztus, egyedül Istené a dicsőség. Templomaikat egyszerűség jellemzi, az elterjedt köszöntés: „Áldás békesség” amire a válasz „Istennek dicsőség”.
Legnépszerűbb könyveink református szerzőktől: Cseri Kálmán - A kegyelem harmatja, Gyökössy Endre - A hét igekincse, Dr. Pálhegyi Ferenc - Keresztyén házasság

ANGLIKÁN EGYHÁZ

A 16. században VIII. Henrik, angol király konfliktusba került a pápával, amely a Római Katolikus Egyháztól való elszakadáshoz vezetett. Így született meg az Anglikán Egyház, melynek feje a mindenkori uralkodó, legfőbb egyházi méltósága pedig Canterbury érseke. Tanításait tekintve az Anglikán Egyház leginkább protestáns elveket vall, ám liturgiájában, hitéletéleti gyakorlatában továbbra is sok katolikus elem található. Angliában államegyház, másutt területenként önálló felekezet.
Legnépszerűbb könyveink anglikán szerzőktől: Nicky Gumbel: Az élet nagy kérdései, Miért Jézus?, Nicky és Sila Lee: A házasság könyve

BAPTISTA EGYHÁZ

A Baptista Egyház a 17. század elejére vezethető vissza. Ahogyan arra a neve is utal, a korábbi felekezetektől a keresztség gyakorlásában tér el a leginkább. A baptista irányzat képviselői szakítottak a gyermekkeresztség szokásával, visszatértek az ősegyház teljes alámerítéséhez. Hitük szerint a bemerítkezéssel Istenhez való elköteleződését fejezi ki az egyén, így ennek felnőttkorban, tudatos döntés alapján kell történnie. A bemerítés mellett gyakorolják az úrvacsorát, amit a hívek is két szín alatt vesznek. Gyülekezeti helyük az imaház, amely nem hagyományos templomépület és általában egyszerűség jellemzi. Önálló gyülekezeteik szövetséget alkotnak, melyek élén a megválasztott elnök áll, más hierarchiát nem tartanak, pásztoraik között nincsen alá-fölé rendeltség. Köszöntés: „Az Úr áldjon meg!”
Legnépszerűbb könyveink baptista szerzőktől: C. H. Spurgeon - Isten ígéreteinek tárháza, Krisztus az Ószövetségben, Üdvösség Isten ingyen kegyelméből, Kovács Géza - Üzenet Istentől minden napra, Révész Szilvia - Az igazság szabaddá tesz, Elég jó nő

METODISTA EGYHÁZ

A Metodista Egyház a 18. századra vezethető vissza, és az Anglikán Egyház megújító mozgalmából nőtte ki magát önálló egyházzá. John Wesley, Charles Wesley valamint George Whitefield anglikán lelkészek a vallás személyessé tételét és gyakorlását hirdették, megtérésre hívták fel embertársaikat. Nevük eleinte gúnynévként szolgált: „módszeresen élők”, nem sokkal később azonban már a mozgalom, később pedig az egyház neve lett. Vallják a Szentháromságot, a kegyelemből való hit általi üdvösséget, melyet az egyénnek szabad akaratában áll elfogadni vagy elutasítani. Gyermek- és felnőttkeresztséget egyaránt gyakorolnak, az úrvacsorát két szín alatt veszik. Nagy hangsúlyt helyeznek a gyakorlati kegyességre: szociális tevékenységre, segítségnyújtásra, evangelizációra.
Legnépszerűbb könyveink metodista szerzőktől: J. Wesley: A szeretet mindenekfelett, R. P. Heitzenrater - Wesley és az úgynevezett metodisták

PÜNKÖSDI EGYHÁZ

A Pünkösdi Egyház az 1900-as évek Amerikájához vezethető vissza, amikor a később egyházzá alakuló mozgalom vezetői az Apostolok Cselekedeteit tanulmányozva vágyni, keresni és hirdetni kezdték a Szentlélek ajándékainak (vagyis a karizmák) fontosságát. Felnőtt keresztséget gyakorolnak, és két szín alatt veszik az úrvacsorát. A víz általi keresztségtől megkülönböztetik az ún. Szentlélek-keresztséget, amelyben csak az újjászületett ember részesülhet. Hitük szerint a Szentlélek keresztsége által a hívek mennyei erővel ruháztatnak fel és ajándékokat kapnak, melyekkel a gyülekezet és a nem hívők felé szolgálhatnak. Nagy hangsúlyt fektetnek a Szentlélek-keresztséget kísérő természetfeletti megnyilvánulásokra, például nyelveken szólás, ujjongó öröm. Lelkipásztoraik mellett evangelizátorokat, prófétákat és tanítókat tartanak számon felkent vezetőikként. Köszönési formájuk: „Békesség!” vagy „Az Úr áldjon!”
Legnépszerűbb könyveink pünkösdi szerzőktől: Derek Prince - Áldás és Átok, A név ereje, Élet-átformáló szellemi erő


Könyveket lehetne megtölteni a kereszténység sokszínűségéről, a különböző egyházak sajátos vonásairól, és a fentiekben nem említett irányzatokról, hiszen nem szóltunk még például bizonyos keleti egyházakról (kopt, káld, ...), a Hetednapi Adventista Egyházról, a Nazarénus Gyülekezetekről, a Hit Gyülekezetéről, és sok más karizmatikus és evangéliumi mozgalomról, amiknek bemutatása nem állt módunkban ennek az összefoglalónak a keretein belül. Abban bízunk azonban, hogy ez a kis „térkép” – bármilyen leegyszerűsített legyen is – segítség lehet némelyeknek a felekezetek közötti eligazodásban. Hisszük, hogy mindannyian tanulhatunk egymástól, és hogy Krisztus testének mozaikdarabkáiként együttesen adhatunk hitelesebb képet Urunkról.