Noé és az ítélet
Noé idejéről azt írja a Biblia, hogy a gonoszság volt a normális, hiszen az ember szívének minden gondolata gonosz volt. Jézus említi Noét és idejét akkor, amikor a tanítványok kérdezték az utolsó időkről. Igyekeztem megkeresni azokat a párhuzamokat, amiket Noé ideje és a mai világunk között húzhatóak.
Túlnépesedett világ, Isten tiszteletének hiánya, az isteni teremtés, vagyis a természet túlzott tisztelete. A gonoszság, a bűn, az erőszakosság, a perverzió mindent átitat. Az isteni törvények semmibe vétele magában hordozza az élet tiszteletének hiányát is. Az ősi Ellenség is végzi pusztító munkáját, és a Nefilimeken keresztül megmásítja az emberi géneket, hibrideket hoz létre. Ami döbbenetes, hogy az akkori és a mai emberek élete zajlik a megszokott módon. Vagyis mindenki el van foglalva, végzi mindennapos dolgait, eszik, iszik, házasodik. Nem sejt semmit.
Ebben a környezetben találjuk Noét. Igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. (1. Móz. 6:9) Ez nekem óriási erőt tud adni. Fel sem tudom fogni, hogy milyen lehetett neki ebben a világban egyedül megállnia. Én is szinte a bőrömön érzem napjaink pusztító erejét, de nekem vannak társaim, van gyülekezetem. Noé egyedül volt. Ekkor kapott egy elhívást Istentől. Bárkát kellett építenie. Olyasmikről beszél neki Isten, ami túl volt azon, amit ő akkor és ott megérthetett. Nem ismerték az akkori emberek az esőt. A földet egy vízburok vette körül, nem esett még addig sohasem az eső. A bárka méretei hatalmasak voltak, melyet a saját kezével kellett elkészítenie. Isten ezzel a feladattal együtt egy üzenetet is a szívére helyezett, mert elmondta neki előre, hogy közeledik az ítélet.
Gyakran elgondolkozom azon, hogy vajon a 120 év alatt, amíg Noé építette a bárkát nem voltak olyan gondolatai, hogy egyáltalán van-e értelme annak, amit csinál? Biztos vagyok benne, hogy gúnyolták, kinevették. Vajon elbizonytalanodott valaha az elhívásában? Mit érezhetett, amikor a közelgő ítéletről beszélt és tudta, látta, hogy senki sem veszi őt komolyan? Vajon elbizonytalanodott abban, hogy egyáltalán jól értette-e Istent? Nem kísértette meg őt a gondolat, hogy végül kiderül, hogy tévedett és ő is el fog pusztulni? Ami biztos, hogy hitét meg kellett élnie minden nap mindennek ellenére. Ahogy nekem is, Noénak is újra és újra meg kellett hoznia a döntést az életében, hogy az adott napon engedelmeskedni fog Isten elhívásának, még akkor is, ha nem sokat értett belőle.
Jézus párhuzama a mai világunk és Noé világa között döbbenetes. Mi, akik ismerjük az Igét, tudjuk és látjuk, hogy közeledik az ítélet. Saját tapasztalatom, hogy engem sem vesznek komolyan. Az üzenet itt is elég furcsa. Lesz egy pillanat, amikor a Jézusban hívők egy szempillantás alatt eltűnnek a földről. Utána pedig jön az ítélet. Noé idejében is, és ma is, Isten minden lehetséges módon szól és hívja megtérésre az embereket. Tudjuk, hogy míg Noé építette a bárkát, közben hirdette is a közelgő ítéletet. Illetve valami nagyon különleges, természetfeletti módon érkeztek az állatok párosával Noéhoz és az elkészült bárkához. Ez nekem egy nagyon erőteljes kép. Az állatok engedelmeskedtek Istennek, bementek a bárkába, míg a gonoszsággal átitatott emberek mindezt végignézték és újra és újra bűneik mellett döntöttek.
A bárka ajtaját maga Isten zárta be. Ugyanez az Isten adott előtte 120 évet a megtérésre. Mai napon is türelmesen vár, mert nem szeretné, ha bárki elveszne. DE el fog jönni a pillanat, amikor kiemeli az övéit, mert ígéretet tett nekünk erre. “Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.” (1.Thessz. 4:16-17)
Akkor egy bárkába kellett beszállni, ami az ítélet, vagyis az özönvíz fölé emelte azokat, akik benne voltak. Ma a kereszthez kell menni, el kell hinni és el kell fogadni Jézus váltsághalálát, hogy a közelgő ítélet ne érjen senkit sem váratlanul és készületlenül. Ahogy Noét és csapatát, úgy minket hívőket is mintegy az ítélet özönvíz fölé emeljen. Az időpontot, hogy mindez mikor fog megtörténni, egyedül az Atya tartja a kezében.