Jézusról szóló próféciák
Jézus születését, halálát és feltámadását nagyon sok prófécia megjövendölte. Azonban, még a mai napig is vannak próféciák, amik még nem teljesedtek be, hiszen Jézus második eljövetele még előttünk van. A Húsvét ünnepe kapcsán - a teljesség igénye nélkül - csokorba gyűjtöttem néhány olyan próféciát, ami vagy Nagypénteken vagy a Feltámadás vasárnapján beteljesedett.
“Még a legjobb barátom is, akiben megbíztam, aki velem együtt evett, az is ellenem támadt.” (Zsolt. 41:10)
“Jézus így szólt hozzá: “Júdás, csókkal árulod el az emberfiát?” (Luk. 22:48)
“Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitottak ki száját.” (Ézs. 53:7)
“Pilátus ismét megkérdezte tőle: “Nem felelsz semmit? Nézd, mennyire vádolnak!” Jézus pedig többé semmit sem válaszolt, úgyhogy Pilátus nagyon elcsodálkozott. (Mk. 15:4-5)
“Hagytam, hogy verjék a hátamat, és tépjék a szakállamat. Arcomat nem takartam el a gyalázkodás és köpködés elől.” (Ézs. 50:6)
“Azután szembeköpték, arcul ütötték, mások pedig bottal verték, …” (Mt. 26:67)
“Ételembe mérget tettek, szomjúságomban ecettel itattak.” (Zsolt. 69:22)
“Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: “Szomjazom.” Volt ott egy ecettel tele edény. Egy szivacsot ecettel megtöltve izsópra tűztek, és odatartották a szájához.” (Jn. 19:28-29)
“... átlyukasztották kezemet, lábamat. (Zsolt 22:17) és “Rátekintenek arra, akit átdöftek…” (Zak. 12:10)
“Azután így szólt Tamáshoz:” Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.” (Jn. 20:27)
“Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.” (Zsolt 22:19)
“... Azután sorsvetéssel osztozkodtak ruháin.” (Luk. 23:34)
“Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük. (Zsolt 34:21)
“Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el, …” (Jn. 19:33)
“Én Istenem, én istenem, miért hagytál el? Távol van tőlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok!” (Zsolt. 22:2)
“Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: “Éli, éli, lamá sabaktani! azaz: “Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Mt. 27:46)
“Szeretetemre vádaskodással felelnek, de én imádkozom. Rosszal fizetnek nekem a jóért, gyűlölettel a szeretetért.” (Zsolt 109:4-5)
“Jézus pedig így könyörgött: “Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Luk. 23:34)
“A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul.” (Ézs. 53:9)
“József elvitte a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. (Mt. 27:59)
“Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.” (Zsolt 16:10)
“Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta, Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.” (Mt. 28:6)
“Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.” (Ézs. 53:5)
“Isten abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. (Róm. 5:8)
“Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, fújjatok riadót szent hegyemen! Reszkessen az ország minden lakosa, mert jön az Úr napja, bizony, közel van már!” (Jóel 2:1)
“Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott, és odavezették hozzá. Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg. (Dán 7:13-14)