Támadások
A blogsorozatban Jézus szavait elemezzük a Máté evangéliumának 24. fejezete alapján, ennek kapcsán pedig leginkább a megtévesztés jelenlétét járjuk körbe a minket körülvevő világban. De most muszáj az elmúlt hét eseményei kapcsán újra Izraelre fókuszálnunk, és az őt ért támadások fényében rá kell néznünk azokra a szereplőkre, akik részei az adott konfliktusnak.
Gondolom, látta mindenki a különböző szörnyű képsorokat és fényképeket arról, hogy hogyan támadta meg egy fiatal férfiakból álló terrorista csoport (Hamász), a békésen otthonaikban pihenő civileket, és éppen egy fesztiválról hazainduló fiatalok sokaságát. A cél nem volt más, mint nők, gyerekek és idősek legyilkolása, elrablása és minél több pusztítás végrehajtása. Nem két ország katonái küzdöttek meg egymással, hanem fegyverekkel felpakolt, szívükben gyűlölettel teli emberi lények engedtek utat az őket irányító vérszomjas démonoknak. Nem területet jöttek elfoglalni, hanem egy vallási meggyőződés fanatikusai ők, akik abban a hiszemben, hogy így jobb elbírálásban lesz részük a Mennyországban, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel, orvul vették el egy másik nemzet tagjainak az életét. Zsidók elleni gyűlöletük vitte őket arra, hogy egy másik, a szemükben hitetlen vagy ellenkező hitű nemzet tagjait kiirtsák, a legkegyetlenebb módokon.
Ilyenkor annyira sokféle kérdés tombol az emberben. Hogy juthat egyáltalán odáig valaki, hogy elhiszi, hogy azzal szerezhet jó pontokat a túlvilágban, ha mások életét kioltja? Hogyan tud megküzdeni a mindennapokkal az a fiatal, aki bár ő maga túlélte a fesztivált, de látta barátait lelőve, vagy éppen másokat segítségért kiáltva egy elrobogó motoron? Mit élhetnek át azok a gyerekek, akik a mai napig fogságban vannak, és szüleik már nem várják őket haza, hiszen otthonaikban lettek lelőve? Milyen képekkel kell együtt élniük azoknak a katonáknak, akik elsőként érkeztek a mészárlás helyszínére és szembesültek a megcsonkított holttestekkel, vagy éppen a saját bölcsőjében fekve gépfegyverrel szétlyukasztott csecsemővel?
Az ilyen tragédiák feldolgozása még így távolról figyelve az eseményeket sem könnyű. Arra kér minket Isten a mai napon is, hogy hordozzuk imában az Ő népét, kérjünk békességet Jeruzsálemnek, mint a 122. Zsoltárban van leírva: “Kívánjatok békét Jeruzsálemnek!” (Zsolt 122:6) Továbbá biztosak lehetünk abban, hogy imáink meghallgatásra találnak, hiszen maga az Úr mondja népéről: “Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja!” (Zak. 2:12)
A konfliktus és háború résztvevőiről röviden
Izrael régóta hadban áll az őt körülvevő országokban megbúvó terror szervezetekkel. Fontos ez a megkülönböztetés, hogy nem a környező országok népével, hanem egy ország, az iráni rezsim által pénzelt és kiképzett katonai egységekkel van konfliktusban Izrael. A háború vallási alapokon áll, melynek célja Irán számára meghódítani a három legszentebb muszlim vallási helyet: Mekkát, Medinát és Jeruzsálemet. Ez a konfliktus az iszlám két vallási irányzatából ered, hiszen a siíta és a szuni arabok hosszú évszázadok óta tartó konfliktusa a mai napig él. Mivel Irán nem határos sem Izraellel, sem Szaud-Arábiával, így arra törekedett, hogy a két országot körülvevő szomszédos országokban, mint előretolt egységekként álljanak készen a harcra edzett és gyilkolásra fanatizált emberek. A gázai övezetben a Hamas, míg Libanonban a Hezbollah kiképzett emberei várják a felsőbb parancsot.
Az elmúlt években Irán elképesztően sok pénzt ölt abba, hogy fegyvereket gyártson és Irakon keresztül Szíriába csempéssze ezeket. Kapóra jött nemcsak Iránnak, hogy a kb. tíz évvel ezelőtt kitört szíriai polgárháborút követően, az orosz és török békefenntartók mellett ők is betehessék lábukat egy Izraellel határos ország területére. A jelenlegi iráni vezetés a megtévesztés nagymestere, amit a nemzetközi politikai porondon sikeresen tud űzni. Egyrészt Irán éveken át tartó atomprogramja sem a civil lakosság energia ellátásának megoldására indult el, hanem mint atom nagyhatalom kívánja bevetni fegyvereit célja elérésének érdekében. Másrészt a nemrég lezajlott 6 billió dolláros (amerikai) fogolycsere pedig szintén egy politikai bravúr, ami komoly pénzekhez juttatta az ország vezetőit!!
Miért pont most csapott le a Hamas a gázai övezetből, hiszen minimum egy éve (ha nem több...) tartott ennek a hadműveletnek az előkészítése? Irán látja, hogy közös ellenségei között, vagyis Szaud-Arábia és Izrael között az elmúlt időszakban egy nagyon komoly együttműködés és békemegállapodás van készülőben. Tehát tennie kellett valamit, hogy Izrael és a szaudik közötti tárgyalások ne lehessenek sikeresek. Szaud-Arábia is tudja, hogy Irán őt is fenyegeti, így a közös ellenség elleni összefogás keretében az egyik feltétel, hogy a palesztinokkal kapcsolatos régóta asztalon lévő megoldásra váró kérdések végére pont kerüljön végre.
Izrael sokáig elhitte, hogyha a béke irányába nyit, akkor a másik féltől is ezt fogja kapni. “Régóta lakom már együtt a békesség gyűlölőivel. Én békét akarok, de amint megszólalok, ők mindjárt harcra készek.” (Zsolt 120:6-7) Az Izraelt ért 2023. október 7-i támadás politikai összefogást hozott, (izraeliek között és a nagyvilágban is) és egy láthatóan másfajta politikai irányt eredményez, bár most még korai lenne messzemenő következtetéseket ebből levonni. Ami számomra, Jézust követő keresztény számára fontos, hogy az ószövetségi próféciákban leírt események kibontakozóban vannak, a világ nem esik szét, hanem kezdenek helyükre kerülni az egyes próféciák egyes darabjai. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy Jézus visszajövetele és előtte az Egyház elragadtatása rohamosan közeledik. Maranatha! Jövel Úr Jézus!