Egy szempillantás alatt
“Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindannyian elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.” (1.Kor 15:51-53)
“Hirtelen egy szempillantás alatt”… félmondat kapcsán eddig magam is elfogadtam egy fajta magyarázatot. Soha nem néztem utána, valahogy elhittem, amit mondtak a tanítók a Bibliaórákon. De egyre inkább arra hajlok, hogy az eszerint kialakult korábbi elképzelésem nem helyes, nem állja meg a helyét, ahogy elmélyülten, alaposan igyekszem tanulmányozni az Igét. Mint oly sokszor, most is az apróságokban, a részletekben van a megoldás. “Hirtelen egy szempillantás alatt”… eddig számomra azt jelentette, hogy az elragadtatás egy szempillantás alatt fog történni. Élem a mindennapjaimat, és egyszer csak hopp, megszólal az utolsó harsonaszó és eltűnök. Bárhol vagyok, egyik pillanatban még ott voltam, a következőben már nem vagyok ott. DE! “Hirtelen egy szempillantás alatt”… a mondat végére vonatkozik. Vagyis, hirtelen egy szempillantása alatt elváltozunk. Mert a romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, mielőtt a mennyei világba belépne.
A Bibliában 3 személy kapcsán van feljegyezve, hogy elragadtattak. Az Ószövetségben van Énok és Illés, az Újszövetségben pedig Jézus. Énok esetében elég szűkszavú az Ige: “Énók az Istennel járt, és egyszer csak eltűnt, mert magához vette őt Isten” (1.Móz. 5:24) Ez pont egy olyat esetet ír le, ami az általam is hosszú éveken át elhitt elképzelés. Egyik pillanatban még a földön, a következő pillanatban már az Úrnál. Illés és Jézus esetében azonban már többet árul el az Ige az “eltűnésükről”.
Illés elragadtatása: “Amikor aztán tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe. Elizeus látta ezt, és így kiálltozott: Atyám! Atyám! Izrael harci kocsijai és lovasai! Azután nem látta őt többé.” (2Kir 2:11-12) Ebben a történetben rengeteg minden van, de én most csak azt emelném ki, hogy a korábbi versekből kiderült, hogy Illés tudta, hogy Isten magához fogja venni őt valamikor. Elizeus volt akkor a tanítványa, akit próbált valahogy lerázni, hiszen nem tudta, hogy mikor viszi el őt az Úr. De Elizeus kitartóan követte Illést, ment vele, miközben ő tette a dolgát engedelmesen. Aztán hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg. Elizeus tehát látta, amikor Illés eltűnt.
JÉZUS hasonlóan “ragadzatott el”, tűnt el a tanítványai szeme elől. “Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.” (ApCsel 1:9) A tanítványok látják, amint Jézus felemeltetik. Annyira megbabonázza őket ez a látvány, hogy 2 angyal jelenik meg és mondja nekik, hogy “Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.” (ApCsel 1:11) Jézus esetében azt tudjuk, hogy ekkor ő már a feltámadt Messiás, aki a romolhatatlan testében van. Ebben az új testében járta a vidéket a feltámadását követő 40 napon át.
A 3 feljegyzett esetből, kettőnél leírja a Szentírás, hogy voltak szemtanúi az elragadtatásnank. Biztos vagyok benne, hogy gyorsan történtek ezek az események, de a jelenlévőknek volt ideje felfogni azt, amit láttak. Maga az eltűnés hirtelen történik, de nem annyira gyorsan, mint egy szempillantás, hiszen, mind Jézus, mind pedig Illés megtett valamennyi utat felfelé az ég vagyis a felhők felé, mielőtt eltűntek. Így sokkolta ez az esemény a szemtanúkat. Elizeus szájából a meglepetéstől kicsúszik egyfajta értelmetlennek tűnő mondat, ami leginkább mai szemmel olvasva, egy akkoriban elfogadott erős érzelmi töltettel megfogalmazott indulatszavaknak tűnnek: “Atyám! Atyám! Izrael harci kocsijai és lovasai!” A tanítványok esetében, meg tátva maradt a szájuk, megdermedve álltak ott és nézték, azt a felhőt, ahol Jézus végül eltűnt a szemük elől. Nem úgy tűnt el Jézus, mint manapság látunk felszállni egy repülőgépet, ami egyre kisebb lesz, ahogy egyre távolodik tőlünk. Itt Jézus egyszerűen felemelkedik a földről, lebeg a levegőben, majd megjelenik egy felhő, ami eltakarja és eltűnik a felhőben. Egy pillanat alatt volt és nincs.
Ezeket mind végiggondolva, ilyennek tudom elképzelni a mi elragadtatásunkat is. Amikor felhangzik az utolsó harsonaszó, mi is meghazudtolva a gravitáció törvényét fel fogunk emeltetni innen a földről. Nem tudom, hogy ez a harsonaszó mindenki számára hallható lesz-e? Lehet, hogy igen, de lehet, hogy nem. A lényeg, hogy egyszerre, mindannyian, akik hiszünk az Úr Jézus Krisztusban, és várjuk az Ő visszajövetelét, fel fogunk emeltetni. Míg zajlik ez a felemeltetés, fogunk egy szempillantás alatt átváltozni. Mert a romlandó testünk nem lenne képes elhordozni a Mennyei Királlyal való találkozást. A felhőkön érkező Jézussal már a romolhatatlan testben fogunk találkozni, valahol félúton a föld és ég között. Vissza fogunk nézegetni, azokra, akik itt maradnak? Nem hiszem! Mindannyiunkat, mint a mágnest fogja vonzani az a felfoghatatlan csodás pillanat, hogy végre, találkozni fogunk a Megváltónkkal, Lelkünk Szerelmesével, a Vőlegényünkkel. Biztos, nemcsak nekem vannak olyan ismerőseim, barátaim, rokonaim, akikre olyan jó lenne visszanézni és csak annyit mondani, hogy “Na, látjátok, éppen történik az, amiről annyit beszéltem nektek!” De ez a “Na, ugye, megmondtam” hozzáállás azonban már nem adatik meg nekünk, hiszen az átváltozott tökéletes mennyei test már nem fog ilyeneket mondani!
A Jelenések könyvéből azt viszont tudjuk, hogy bármit is fog mondani az éppen hatalmon lévő média és a világot vezető politikusok, tudósok és vallási vezetők, az elragadtatás szemtanúi között egy óriási ébredés lesz. Mert nemcsak Elizeus és a tanítványok voltak megdöbbenve, hanem a megszámlálhatatlan sokaság is minden nyelvből és népből itt e földön. Az, aminek szemtanúi lesznek, és amit majd az érkező 144.000 zsidó férfi misszionárius fog hirdetni nekik a teljes földön, el fogja érni a szívüket és el fogják fogadni a ma még visszautasított Örömhírt lelkük megváltásáról és bűneik bocsánatáról!