Longevity
Most, hogy az előző részekben az Antikrisztus volt a témánk, és igyekeztem több oldalról is körüljárni a témát, úgy gondoltam, hogy egy másik igen trükkös figyelem elterelésről szólnék, mégpedig arról, hogy korunkban az ember mennyire el van azzal foglalva, hogy egészségtudatosan éljen. Az örök életre való törekvés helyett a világi gondolkodás szerint nagyon eltolódott a hangsúly a hosszú, minőségi életre való törekvésre, amit igen nagy megtévesztésnek látok.
Mostanában elég sokszor szembejött velem ez a kifejezés: longevity. Előadások témájaként, konferenciák címében, cikkekben, beszélgetésekben. Szó szerinti fordítása a hosszú élettartam, melyben semmi újdonság nincs, hiszen az emberiség állandó nagy kérdésére keressük még a mai napig is a választ, hogy miképpen és hogyan tudnánk minél tovább élni.
Amikor az Ember vétkezett az Éden kertjében, és Isten szembesítette bűnével az első emberpárt, tett egy nagyon meglepő, de közben egy teljesen érthető lépést.
“Azután ezt mondta az Úristen: Íme, az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó és mi a rossz. Most azért, hogy ne nyújthassa ki kezét, és ne szakítson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, kiűzte az Úristen az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett. És miután kiűzte az embert, odaállította az Éden kertje elé a kerúbokat és a villogó lángpallost, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.” (1.Móz.3:22-24)
Rengeteg mindent lehet megtudni ebből a néhány Igeversből. Az Éden kertben a fák nem csak csupán gyümölcsfák voltak, hanem volt két nagyon meghatározó fa is. A ‘jó-és-rossz tudásának’ a fája mellett ott volt az ‘élet fája’ is. (1.Móz.2:9) Az előbbi kapcsán kapta az Ember a parancsot, hogy ne egyen róla, míg az utóbbihoz a hozzáférés egészen addig lehetséges volt, amíg nem következett be a bűnbeesés. Isten hatalmas kegyelméből és szeretetéből zárta el a bűnbe esett ember elől az utat ‘az élet fájához’. Mert nem akarta Isten, hogy ebben a bukott állapotában éljen örökké az Ember. Én ezért személy szerint iszonyúan hálás vagyok Neki!
Arról nem olvashatunk a Bibliában, hogy mikor és hogyan tűnt el az Éden kertje, hiszen Mózes első könyvének második fejezetében pontos földrajzi leírást kapunk az Édenkert elhelyezkedéséről: “Édenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan szétágazott, és négy ágra szakadt.” (1Móz.2:10). Felsorolt 4 folyóból egyedül az Eufrátesz neve mond nekem valamit, hiszen a mai napig is a folyó a törökországi hegyvidéken ered, ezt követően Szírián és Irakon halad át, végül Irak déli részén, a Tigrissel egyesülve (Shatt al-Arab néven) ömlik a Perzsa-öbölbe. Isten nagyon komolyan vette az ‘élet fájának’ őrzését, mert kérubokra bízta azt, és egy villogó lángpallosra.
Az ‘élet fájával’ a Jelenések könyvének végén találkozhatunk újra. János itt az Új Jeruzsálemet mutatja be éppen, ahogy arról kapunk információt, hogy a “város főútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, és a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak.” (Jel.22:2)
Itt már nincsenek kérubok és villogó lángpallos, ami védené a fát, hiszen a város főútjának közepén van, az Új Jeruzsálem lakói számára elérhető helyen. Vagyis, el fog jönni az idő, amikor én is fogok tudni enni az ‘élet fájájáról’ minden egyes hónapban, mert ahogy Jézus megígérte, el fog jönni értem is, az Ő Egyházáért, hogy elvigyen oda, ahol Ő is van.
Addig pedig míg ezt várom, nincs semmi rossz abban, ha vigyázok magamra, az egészségemre, hiszem a testem Isten Szentlelkének a temploma, és nagyon nem mindegy, hogy vigyázok-e rá vagy sem. (1Kor.6:19) Mert ha állandóan beteg vagyok, akkor a figyelmem folyton a testem körül forog és sokkal nehezebben tudok felfelé vagy befelé figyelni, és tevékenyen eszköz lenni Jézus szolgálatában. A longevity életmódkutatás a következőket tartja a legfontosabbnak, hogy legyen meg a megfelelő alvás, a gyakori testmozgás és a helyes táplálkozás. Mert nem csupán arról van szó, hogy minél tovább akar az Ember élni, hanem legfőbb törekvése, hogy az életünk minél nagyobb részében tartsuk meg a fizikai és mentális egészségünket. Ahogy egy kicsit többet olvastam erről az életmódkutatásról mosolyognom kellett, hiszen ismét előkerült Salamon bölcsessége, miszerint nincs új a nap alatt. (Préd.1:9) A táplálkozás kapcsán javasolják az időszakos böjtök beiktatását. Ugyanis a kevesebb evés, úgymond, kényszeríti a szervezetet arra, hogy mindenféle tisztító folyamatokat beindítson. Minket is kért Jézus, hogy imádkozzunk és böjtöljünk, mert ez segít elcsendesedni és az Úrral közösségben lenni, és bónuszként, a fizikai testünkre is jó hatással van. (Mt.6:18 és Ézs.58:1-14) Az alvás kapcsán is eszembe jutottak Igeversek, miszerint, “akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” Mert kevés alvásnál nő a szervezet stresszhormon szintje, és akkor jön a szorongás, aggodalmaskodás, amire szintén rávilágított Jézus, hogy nem visz minket előre. (Mt.6:27)
Kérdés, hogy hol van a fókuszom, mit miért csinálok. Szerintem, szabadságra és tudatosságra hív Jézus engem is, hogy bár folyamatosan esik szét a földi testem, és jó, ha a mennyeit várom, de közben van felelősségem abban is, hogy mit és hogyan teszek és eszek a mai napon, bár hálát adva mindent ehetünk… ugye….