Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
+3613223253

Megszentelt utak

Sonkoly Anna
2019. 09. 25. 07:36:24

„Te alkottad veséimet,
te formáltál anyám méhében.
Magasztallak téged,
mert félelmetes vagy és csodálatos;
csodálatosak alkotásaid,
és lelkem jól tudja ezt.
Csontjaim nem voltak rejtve előtted,
amikor titkon formálódtam,
mintha a föld mélyén képződtem volna.
Alaktalan testemet már látták szemeid;
könyvedben minden meg volt írva,
a napok is, amelyeket nekem szántál,
bár még egy sem volt meg belőlük.

Zsoltárok 139:13-16

Minden reggel 15 perc csendesség. Térdelj le az esti imádkozás közben. Olvasd minden nap az Ó- és Újszövetséget is. Kezdd hálaadással.

Valószínűleg mindannyian hallottunk már egy „tuti biztos kulcsot”, ami segít kapcsolódni Istenhez. Csak egy probléma van ezekkel a kulcsokkal. Minden zárt egy másik kulcs nyit ki. Nem létezik a mindent nyitó csoda.


Mindannyian különbözünk, ezért mindannyian máshogy tudunk közeledni Istenhez.


A gimnáziumban a legtöbb barátom késő éjjel is tanult egy-egy nehezebb dolgozat előtt, de én erre képtelen lettem volna. Helyette általában reggel jó korán felkeltem. Emiatt senki sem nézett rám furcsán. Viszont a csendességgel kapcsolatban ez nem ilyen természetes. Ha nekem a reggel vált be, akkor biztos, hogy neked is reggel fog szólni az Isten. De Isten nem ilyen egyhangú – valakihez reggel szól, valakihez este. Sőt, valakinek az segít, ha minden nap olvas, másnak az, ha ritkábban egy hosszabb szakaszt.

És nem csak a Bibliaolvasásról van szó. Mindenkinek más segít abban, hogy közelebb kerüljön Istenhez, mindenkinek máshogy „kényelmes” imádkozni: Van, aki a természet szépségében látja meg Istent, másoknak az segít, ha lehetősége van valamit tenni Isten országáért, megint mások a hagyományokban és a rituálékban találják meg Isten közelségét.

Erről szól Gary Thomas Megszentelt utak című könyve. A könyv 9 különböző spirituális temperamentumot különböztet meg, akik más-más módon imádkoznak és élik meg keresztény hitüket.

Néha nehéz megtalálni saját utunkat. Ez egyébként nem meglepő, ha egy olyan közegbe kerülünk, ahol sok hasonló spirituális temperamentum van jelen. Ha beleszületünk egy gyülekezetbe, ahol mindenki állandóan szolgál, mert „aktivista” vagy a „gondoskodó” temperamentumú, akkor valószínűleg előbb-utóbb mi is így teszünk. Ezzel nincs is baj. Viszont, ha közben a saját típusunknak megfelelő tevékenységet elhanyagoljuk, akkor nehézségekbe fogunk ütközni.


Sokszor nem is vagyunk tisztában vele, hogy mennyire sokféle módon lehet Istenhez közeledni.


Például nekem sokáig nem jutott eszembe az, hogy le is írhatom az imádságaimat. Sosem láttam, hogy bárki így gyakorolná a hitét, amíg egy barátnőm elmesélte, hogy ő így szokott imádkozni. Kipróbáltam és nekem is sokat segített az imaéletemen ez a módszer.

Ez a kis történet is mutatja, hogy nincs gond azzal, ha tanácsot adunk egymásnak. Viszont nem kell ezekre a tanácsokra mindent nyitó kulcsként tekinteni. Ne keseredjünk el, ha kipróbáljuk és nem érezzük ugyanazt, mint a másik.

A könyvből megismerhetjük azt, hogy milyen temperamentumok léteznek, és nekik milyen módszerekkel érdemes közeledni Istenhez. A könyv ötleteket ad, hogy új dolgokat is kipróbálhassunk, közben pedig minden típus sajátos nehézségeire is felhívja a figyelmet.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: könyvajánló imádság személyiség