Leírás
Veszteségeink, negatív tapasztalataink arra tanítanak: hiába reménykedünk egy szebb jövőben. Miben is bízzon az a fiatal, akinek elképzelése sincs egy egészséges párkapcsolatról, mert soha nem látott őszinte kötődést férfi és nő között? Hogyan menjen előre az a pár, akinek az orvosok azt mondták, nem lehet gyerekük? Képes-e a gyászoló elégedetten élni hiányával együtt és annak ellenére? Mibe kapaszkodjon, aki nap mint nap egyfajta „római arénában” érzi magát munkahelye, kapcsolatai vagy házassága miatt?
Múltunk meghatározó része jelenünknek, életünknek − éppúgy, ahogy a jelenhez való viszonyulásunk is meghatározza jövőnket. De hogyan kezeljük múltunkat, hogy felébredhessen bennünk a remény? És mit kezdjünk a jelenünkkel, hogy megragadhassuk a holnapot? (Tapolyai Emőke)
Vélemények
Írja meg véleményét!
2023. 03. 22.
2022. 12. 14.
2020. 04. 10.
2020. 03. 31.
Talán ez az időszak nagyobb lehetőséget ad arra, hogy megálljunk, és több időt töltsünk saját magunk megismerésével. Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, akit érdekel az, hogy határozza meg múltunk a jelenünket, és hogy lehet reményünk egy teljesebb jövő felé életünk veszteségei ellenére is.
Nekem nagyon sokat segített ez a könyv abban, hogy találhatom meg a boldogságomat a hiányaimban, és hogy élhetek egy harmonikus életet a kudarcaim, gyászom és elveszett álmaim ellenére is. Miközben segített szembenézni az életem valóságával, és azzal, amilyen vagyok, úgy vezetett tovább a hit, az elégedettség és a remény felé.
„A sötétséget elviselhetőbbé teszik Isten ujjlenyomatai-mint megannyi csillag, amely azt üzeni: itt is melletted voltam.”
Nekem nagyon sokat segített ez a könyv abban, hogy találhatom meg a boldogságomat a hiányaimban, és hogy élhetek egy harmonikus életet a kudarcaim, gyászom és elveszett álmaim ellenére is. Miközben segített szembenézni az életem valóságával, és azzal, amilyen vagyok, úgy vezetett tovább a hit, az elégedettség és a remény felé.
„A sötétséget elviselhetőbbé teszik Isten ujjlenyomatai-mint megannyi csillag, amely azt üzeni: itt is melletted voltam.”