Aminek hamarosan meg kell történnie - 35. RÉSZ

Mellette vagy ellene?

Nagyon őszintén, engem meglepett, hogy az Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadást elsőre milyen sok ország elítélte, és támogatásáról biztosította Izraelt. Mindenképpen megdöbbentő és rettenetes az, hogy egy több száz emberből álló, felfegyverzett csoport ráront ártatlan civilekre, akik semmilyen módon nem tudják önmagukat megvédeni. Elkövetett rémtetteik kapcsán bátran kimondhatjuk, hogy ez a fajta gyűlölet és pusztítás, a Pokol legmélyebb bugyraiból feltörő sátáni gonoszság, ami felfoghatatlan és elfogadhatatlan. Ezért volt érthető, hogy az első napokban sok helyen Izrael mellett emeltek szót a politikusok és az utcán felvonuló polgárok.

De sajnos, az emberek hamar felejtenek. A média is abban érdekelt, hogy mindig az aktuális rémségeket mutassa be, anélkül, hogy utána járnának a valós eseményeknek. Izrael jelenlegi katonai álláspontja az, hogy a palesztin terrorszervezet, a Hamas teljes kiirtása hozhat megoldást a most kialakult helyzetre. Izrael népét megtámadta a szomszédjában élő nép terrorista szervezete, ezért Izrael háborút hirdetett ellenük, és kész megvédeni önmagát. De most ebbe az önvédelembe beletartozik az, hogy nem áll meg a határainál, hanem továbbmegy és a Hamas terrorszervezet tagjait, fegyvereit, föld alatti alagútjait fel fogja számolni.

Ezen a ponton egyre több ország kormánya és népe ad hangot nemtetszésének. Utcára vonulva fejezik ki egyet nem értésüket arra vonatkozóan, hogy a háborús övezetben élő civilek élete is fontos és védendő. Mindenképpen fontos az érzékenység más emberek fájdalma iránt, és jó látni, hogy a fiatal nemzedék erre érzékenyen odafigyel. De mennyire helyénvaló, hogy ezeken a szimpátia tüntetéseken a náci Németországban használt szimbólumok és Adolf Hitler képei is előkerülnek? Bekövetkezhet az, hogy a terrortámadásokat követő néhány napban még a világ nagy része sajnálta Izraelt, de amint az őt fenyegető veszély ellen határozott katonai fellépéseket tesz, akkor lassan a korábbi támogatók is kihátrálnak és inkább elítélik őket, mint támogatják? Vajon, ha ehhez hasonló esemény más országban történt volna, akkor mi lenne a többség véleménye?

Keresztényként tudom, hogy a zsidók elleni konfliktus gyökere visszavisz bennünket a kezdetekhez, amikor a bűnbeesés következtében Isten átkot mondott a Kígyóra, aki ravaszabb volt minden mezei állatnál. Pedig akkor még sehol sem volt a zsidó nép vagy Izrael állama. „Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az ő utódja közt: ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod.” (1. Móz 3:15) Sátán ettől a pillanattól kezdve minden tőle telhetőt megtett, hogy keresztbe tegyen Istennek és az Ő megváltó tervének. Az első emberpárt sikeresen bűnbe vitte, és még gyermekeik között is elérte, hogy az idősebb fiú, Káin haragja odáig vigye őt, hogy megölje öccsét Ábelt.

Ahhoz, hogy Jézus, mint Isten Fia megérkezhessen a földre, és emberi formát öltsön magára, szükséges volt, hogy legyen egy nép, ahová érkezhetett. Egy nép, amely várta a Messiást, a Szabadítót, akinek az érkezéséről sok-sok évszázadokon át kapott ígéreteket. Vannak, akik haragszanak Istenre, amiért a zsidókat választotta ki az ő népének. De én úgy gondolom, ha a szerbeket vagy akár bennünket magyarokat választott volna erre Isten, ugyanez a gyűlölet venne bennünket is körül, mert az ellenségeskedés gyökere lelki eredetű.

Mind a Jézus előtti időkben, mind pedig a lassan 100 évvel ezelőtti történelmünk is bizonyítja, hogy a zsidó nép kiirtására a Sátán elég sok kísérletet tett már. Ilyen esetek például a Jézus előtti időkben az egyiptomi fáraó rendelete vagy Eszter királyné idejében Hámán cselszövése. Jézus földre érkezésekor sem volt tétlen Sátán, hiszen megpróbálta már a pici baba Jézust megölni, amiről oly keveset beszélünk. Csak ott Heródes király parancsára mentek a katonák Betlehembe és ölték sorra a két évnél fiatalabb fiúgyermekeket. A második világháború idején a holokauszt is egy nagyon tudatos népírtás volt, nyíltan azzal a céllal, hogy a zsidó népet eltörölje a föld színéről.

Napjainkban az iszlám képviselői azok, akik esküdt ellenségei Izraelnek. Soha nem fognak céljaikon változtatni, hiszen ezért élnek és küzdenek, hogy eltöröljék a zsidókat és Izrael államát a föld színéről. A világ többi országa pedig, akik pedig nem vallási alapon látják ezt, megítélik Izraelt azzal kapcsolatban, hogy nincs arányban a válaszreakciója az őt ért támadással szemben. A világ úgy látja, hogy Izrael “túlreagálása” nem csak magát sodorja veszélybe, hanem az egész világot lángba boríthatja.

Változóban van a világ országainak a hozzáállása. El fognak halkulni az Izrael mellett kiálló hangok és egyre hangosabbak lesznek, akik el fogják ítélni, sőt haragjukban és felháborodásukban ellene fognak menni Izraelnek. Félelmetesek azok a képsorok, amik az egyes európai nagyvárásokból érkeznek, a palesztinok melletti szimpátia tüntetésekről. De számomra nem kérdés, hogy keresztényként nekem imában ott a helyem Izrael mellett, mert Isten választott népe ők. Istennek még terve van népével. Nem cserélte le őket, hanem készíti elő azokat az időket, amikor mindazok az ígéretek be fognak teljesedni, amiket Ő ígért meg népének.

"Mert ezt mondta nekem az Úr: Ahogyan morog az oroszlán vagy kölyke a zsákmány fölött, amikor összegyűl ellene valamennyi pásztor, és nem retten meg kiáltozásuktól, nem hunyászkodik meg zajuktól: úgy száll le a Seregek Ura, hogy harcoljon Sion hegyéért és dombjáért. Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja." (Ézs. 31:4-5)

 

Tartalomhoz tartozó címkék: utolsó idők