| | |
   Főoldal » Katalógus Kereső:
OTP kártya elfogadás

Jelige cikk - rólunk

"Aphroditétól", az élő Istenig

  Kenéz Barnával és Tündével Good News nevű könyvesboltjukban            
  találkoztunk zárás után.  
   27 éves házasságuk története úgy pergett le előttünk néhány óra    
  leforgása alatt, mintha egy izgalmas könyvet emeltünk volna le a polcról.
   Miközben hallgattuk őket, újra és újra bebizonyosodott számunkra, hogy Istennél
   minden lehetséges. Megszámlálhatatlanul sokféleképpen,  
   egyedi  módon és személyre szabottan tud két embert    
   összegabalyítani...

   - Életetek, szövetségetek alapja ma Krisztus, de ez nem volt mindig    
   így.

   (B.) Vallásos, templomba járó családban nevelkedtem, már  
   kisgyerekként  hallottam Jézusról. Kilencévesen azonban édesapám    
   halála nagy törést j  jelentett számomra. Mire tinédzser lettem, teljesen  
   eltűnt a gyermeki hit az  életemből. Egyetlen vágy maradt csak meg  
   bennem: ha megnősülök,  egyházi esküvőt is szeretnék.

   - Megismerkedésetekhez némi köze van a szerelem istennőjének.
   (T.) 22 éves voltam, amikor egy buszon zötykölődve megpillantottam  
   Magyarország első videós társkereső szolgálatának, az Aphroditének a    
   reklámját.  Ebben az időszakban éppen attól féltem, hogy soha nem lesz    férjem, mert nem volt időm, lehetőségem ismerkedni fiúkkal. Így hát nagy  nehezen leküzdöttem a félénkségemet, és felkerestem őket.  Bemutatkozásomat videón rögzítették.
(B.) Én is hallottam erről az újfajta társkeresőről, és elmentem megnézni a videókat. Tündi az első pillanattól kezdve kitűnt nekem a többi lány közül. Fel is vettem vele a kapcsolatot, aztán nem sokkal később már az első randin találtuk magunkat.
(T.) Ami pont a névnapjára esett. Vittem neki ajándékba epret, egyik levelében megírta, hogy ez a kedvenc gyümölcse.

- Jaj, ez nagyon romantikus! De manapság megoszlanak a vélemények a társkeresőkkel kapcsolatban. Ti ajánljátok a fiataloknak?
(B.) Határozottan igen. Sokszor bátorítjuk őket erre. Manapság ugyanis mindenki borzasztóan elfoglalt, rengeteget dolgozik, a keresztényeknek meg jóval kevesebb a lehetőségük az ismerkedésre, mint régebben. Az internetes párkereső oldalak pedig nagyszerű lehetőséget kínálnak arra, hogy elkezdődjön egyfajta ismerkedés, amit személyesen lehet folytatni.

- Hogyan jutottatok el a videótól a házasságig?
(B.) Rögtön az első találkozásnál erős szimpátiát éreztünk egymás iránt, és napról napra erősödött a vonzalmunk.
(T.) Barnában az ragadott meg már az első pillanattól kezdve, hogy mellette nem éreztem úgy, hogy meg kell játszanom magam: szebbnek, erősebbnek, okosabbnak kellene látszanom, hanem az lehettem, aki vagyok! Korábbi kapcsolataimban ennek mindig az ellenkezőjét tapasztaltam.
(B.) Két éve jártunk együtt, amikor Tündi már nagyon szeretett volna esküvőt, én viszont úgy éreztem, még nem állok készen erre a nagy lépésre. Bizonytalanságomra drasztikusan reagált. Közölte: ha nem veszem őt feleségül, most rögtön kivándorol az országból. Mondanom sem kell, irtó ideges lettem, láttam, hogy komolyan gondolja. Elszakadni nem szerettem volna tőle, tehát arra jutottam, ha ő megy, én is vele tartok. De amint elkezdtük szervezni az utat (disszidálást, - akkor még így hívták), kiderült, hogy csak akkor helyeznek el minket együtt egy menekülttáborban, ha igazolni tudjuk, hogy házasok vagyunk. Máskülönben szétválasztanak minket…
(T.) 1988 januárjában volt az esküvőnk. Számomra az egyházi szertartás katartikus élmény volt. Ekkor mondtam el az első őszinte imámat Istennek úgy, hogy, még nem is hittem benne igazán.  Azt kértem Jézustól, hogy ha él, és tényleg az, akinek mondják, akkor ne kelljen soha elválnunk, és ő vigyázzon ránk.

- Az esküvő után jöttek a nehézségek…
(T.) Hollandiába emigráltunk, ahol az első pár hónapunk nagy veszekedések közepette telt. Kétségbeestem. Éreztem, hogy rajtunk már csak az segítene, ha valaki kívülről nyúlna bele az életünkbe. 9 hónap várakozás után a következő állomás Ausztrália lett. Az ottani menekülttáborban felvettük a kapcsolatot egy fiatal, magyar lelkésszel. Rajta keresztül ismerkedtünk meg élő hitű keresztényekkel. Kilenc hónap házasok voltunk, amikor átadtam az életemet az Úrnak. (Barnának ez persze nem tetszett.)

- Hiszen te eleve vallásos háttérből származol?
(B.) Igen, ez számomra túl gyors és radikális volt, ami Tündivel történt. Onnantól kezdve nem lehetett semmi másról beszélni vele, csak Jézusról. Teleírta igékkel a konyhafalat… Mindeközben kínzott a honvágy is, friss házasok voltunk, munkát kellett találni, vártuk az első gyermekünket  (Petrát) és ráadásul a feleségem teljesen megváltozik: megtér! Borzalmas volt.

- Ennek ellenére nem sokkal később te is megtértél.
(B.)  Igen, egészen pontosan 1989 karácsonyán. Előtörtek belőlem a gyermekkori emlékek: a közös énekek a templomban, a szeretetteljes családi légkör. Éreztem, hogy Jézus utánam jött a repülőn, és ott áll előttem. Megértettem, hogy a legjobb döntés, ha behívom Istent az életembe. Ezt nehéz elmondani, szavakba önteni... Megtérésünk után Isten közös célt adott nekünk. Elhívott minket arra, hogy nyissunk Magyarországon egy keresztény felekezetek közötti könyvesboltot.
(T.) 1994-ben költöztünk vissza Magyarországra, ekkor már Dániel kisfiúnk is megszületett.  Három évre rá alapítottuk meg a Good News könyvesboltot, aminek mind a mai napig vezetői vagyunk.

- Térjünk vissza a házasságotokra! Mi változott a megtérésetek után?
(B.) Őszinték leszünk. Veszekedéseink ugyanúgy vannak. De miután megismertük az Urat, kaptunk ezekre a helyzetekre egy jó megoldást: a megbocsájtást örömét.

- Már házasságotok előtt is együtt életetek. Saját tapasztalat birtokában mi a véleményetek a házasság előtti szexuális kapcsolatról?
(B.) Ha újrakezdhetnénk, eszünkbe sem jutna összeköltözni házasság előtt. Annak idején fogalmunk sem volt róla, hogy milyen sokat veszíthetünk ezzel a lépéssel. Buta és lealacsonyító gondolat az, hogy két ember „próbálja ki” egymást, mielőtt még életre szóló fogadalmat tennének. Nem lenne szabad egy élő, gyönyörű embert vásárlandó mosógépként, használt autóként vagy televízióként kezelni.
(T.)  14 évesen kezdtem el fiúzni. Olyan sokszor sárba tiporták az önbecsülésemet, hogy a végére már egy senkinek, eldobható rongynak éreztem magam, akivel bárki kezdhet bármit… A házasság előtti együttélés is magában rejti ezt a veszélyt. A nő könnyen úgy érezheti – ahogy ez az én esetemben is történt - , hogy nem elég értékes, hiszen a másik nem akar egy életre kitartani mellette.  Emiatt az együttélés során úgy éreztem, hogy csak arra vagyok jó, hogy kielégítsem őt, s mindent meg kell tennem azért, hogy ne hagyjon el engem. Ezek után ez már nem „szabad választás” az együttélés, hiszen egy ilyen kapcsolatból nagyon nehéz kilépni. Szinte lehetetlen.

- Beszélgetésünk végén jöjjön a minden házaspárnál visszatérő kérdés: - ha egymás szemébe néztek, mi jut először eszetekbe?
(B.) Ugyanannyi dinamizmus, erő, életöröm, szeretet van a szemedben, mint 27 évvel. ezelőtt. Ma is téged választanálak.
(T.) Hosszú utat jártunk be, és örülök annak, amivé lettünk. Sokat változtunk és formálódtunk egymás által. Szívesen megyek tovább veled.
2016-07-10 00:00:00
Kenéz Tünde
Új hozzászólás
0 Hozzászólás

;