| | |
   Főoldal » Katalógus Kereső:
OTP kártya elfogadás

Szájhagyománytól mozgóképig

  Ahogy megfigyeltem, létezik egy kialakult elképzelés arról, miszerint egy könyv vagy szép vagy  
  jó, a kettő egyszerre nem nagyon lehet. Tovább bontva a gondolatmenetet, az ízléses kiállású,  
  nagy alakú, színes albumokat sokan a szakkönyv kinézetű, feszesen lábjegyzetelt, függelékekkel     ellátott munkák mögé sorolják. Arra, hogy mégiscsak lehetséges szemet gyönyörködtető és  
  tartalmilag is igényes kötetet készíteni, jó példa "A Biblia története" frissen megjelent új  
  kiadása.


  A Biblia története nincs a Bibliában. Ez a történet azonban megérdemli, hogy megírják,  
  ezért 
Stephen M. Miller és Robert V. Huber úgy határozott, fogyasztható terjedelemben és  
  külalakban nekivág a feladatnak. Mindez nem volt egyszerű, hiszen a Szentírás sokezer éves  
  pályafutása számos markáns történelmi pillanatot, teológiai vitát, fordítással és szövegmásolással  
  kapcsolatos szakmai részletet tartalmaz. A terjedelem - szőröstül-bőröstül és sok színes képpel  
  együtt - mintegy 240 oldalba fért bele, ami a téma grandiózusságát tekintve nem tűnik soknak. De  
  ez a terjedelem pontosan arra volt jó, hogy a felesleges terjengősség és a szűkszavúság két véglete között egy egészséges áttekintést adjon az olvasónak.


A könyv tematikailag öt nagy fejezet köré épül. Az első az Ószövetség keletkezésének történetét mutatja be a szájhagyományok és az első írások kialakulásától Alexandriai Philónon át a kánon létrejöttéig. A második természetesen már az Újszövetség létrejöttét boncolgatja az evangélium terjedésétől a teljes kánon lezárulásán keresztül a kimaradt, de népszerű apokrif iratokig.Mindehhez még az első századok bibliaértelmezési módszereit is hozzácsapja. A két nyitófejezet után belevágunk a keresztény egyháztörténelembe: Jeromos fordítási technikái, a katonák Bibliája, a kolostori írnokok szerepe a Szentírás történetében, az ír szerzetesek bibliafordítási munkái éppen úgy előkerülnek, mint a Biblia megjelenése a korabeli színdarabokban és a felsőoktatásban. Aztán a negyedik részben eljutunk a reformáció és az azt követő századok fordulópontjáig, mely Wycliff és Luther fordításait, Guttenberg könyvnyomtatását, a King James fordítást hozza magával és az első magyar fordítások előfutárait. Végül a könyv utolsó fejezete már a modern világ Bibliához kötődő eseményeit sorolja, kezdve a felvilágosodástól a Biblia Afrikába érkezéséig, ecsetelve a bibliatudomány kialakulását, a Holt-tengeri tekercsek jelentőségét, a legújabb európai fordításokat és a Biblia szerepét hollywood filmgyártásában.

Felsorolni is hosszú volt, pedig a könyv még ezeken kívül is sokkal több érdekességet és hosszabb-rövidebb tudnivalót tartalmaz a Biblia szerelmesei számára. Tulajdonképpen úgy érzi magát az ember, mintha egy alapos múzeum vitrinjei előtt sétálgatna, és minden egyes ízléses kiállítási darabnál késztetést érez, hogy megállva tanulmányozza azt.

Két oka van, hogy említést teszek erről a kötetről. Az egyik, hogy egyszerűen jó érzés kézbe venni - még azoknak is, akik egyébként a kevésbé látványos, nem albumszerű kiadványokat kedvelik. Azt kell mondjam, a külalak nem ment a tartalom rovására: A Biblia története szakmailag is megfelelő könyv. A másik ok sokkal praktikusabb: lassan közeledik a karácsony, ez a mű pedig méltó a figyelemre, ha valaki nívós ajándékot keres barátja, rokona vagy családtagja számára. Ráadásul olyan munka, mely meglátásom szerint nyugodt szívvel odarakható világi, de érdeklődő emberek karácsonyfája alá is.

Akár hívő, akár hitetlen az olvasó, a könyv végére érve szerintem megcsapja majd annak a ténynek az illata, hogy a Biblia az élet szinte minden területére komoly hatást gyakorolt. Ez a könyv a kezdeti idők szájhagyományától a filmgyártás fellegváráig óriási utat járt be és mindenhol letette a névjegyét. Vitatkozni lehet vele, de karriertörténetét elvitatni balgaság.

(Stephen M. Miller - Robert V. Huber: A Biblia története, Kálvin kiadó, 2012, 240 oldal)
2016-07-12 10:18:16
Kenéz Tünde
Új hozzászólás
0 Hozzászólás

;